• Január 7-e, a madéfalvi és bukovinai székelyek XXI. századi szemüvegében

    2014-01-15
    Helyzetjelentés! 2014. január 7-e, 250 évvel a madéfalvi vérengzés után: reggel 7 óra, ágyúdörgés és harangszó. Félelem, zűrzavar, biztonsághiány és végül vigasz? Ezek az érzések kavarogtak elődeinkben negyed évezreddel ezelőtt. A gondolkodó, magába szálló ember, kielemezvén jelenlegi helyzetét – itt szülőföldjén - ugyanezeket az érzéseket éli át nap mint nap. Igaz, ma nem ágyúdörgés az, ami fölébreszt bennünket éjjeli álmunkból, hanem az az idegen hatalmak által irányított rendszer okozta zűrzavar, amely naponta a kakas szavával egyszerre ébred meg bennünk.

    Január 7-e, a madéfalvi és bukovinai székelyek  XXI. századi szemüvegében


    Helyzetjelentés! 2014. január 7-e, 250 évvel a madéfalvi vérengzés után: reggel 7 óra, ágyúdörgés és harangszó. Félelem, zűrzavar, biztonsághiány és végül vigasz? Ezek az érzések kavarogtak elődeinkben negyed évezreddel ezelőtt. A gondolkodó, magába szálló ember, kielemezvén jelenlegi helyzetét – itt szülőföldjén - ugyanezeket az érzéseket éli át nap mint nap. Igaz, ma nem ágyúdörgés az, ami fölébreszt bennünket éjjeli álmunkból, hanem az az idegen hatalmak által irányított rendszer okozta zűrzavar, amely naponta a kakas szavával egyszerre ébred meg bennünk. Nem tudjuk, hogy szétzilált, megosztott energiánkat a jelenlegi gazdasági helyzetben, saját társadalmi státusunk kialakítása érdekében a pénzszerzésre fordítsuk, netán a szénvedélyeinknek éljunk, esetleg családunk jólétét és az egyetértést biztosító cselekedeteket vigyünk véghez, vagy közösségünk javát szolgáló (sok esetben önkéntes) munkát végezzünk?


    A világhatalom (és a megvasárolt helytartói) által irányított életünkben nagyon kevés embernek adatik meg az a kiváltság, hogy a saját- és közösségi érdekeknek is eleget tehessen. Ez annak tudható be, hogy a XXI. század (székely) embere, természetéből adodóan hajlamos a privát céljait a közösségi jólét elé helyezni. Ennél az oknál fogva virágzik az árulást, besúgást, áskálódást, közösségromboló tevékenységet folytató egyének szorgos munkássága, amelyet a pénzbirodalom és az általa fenntartott rendszer hathatósan támogat, szívélyesen ,,szponzorizálva” azt. 250 év után itt Madéfalván – a vérengzés helyszínén - jogosan feltehetjük a kérdést: milyen mértékben billent át a mérleg mutatója a közösség ügyeit szolgáló egykori mentalitást illetően, az önös érdeket előtérbe helyező gondolkodásba Székelyföld szerte? Negyed évezreddel ezelőtt őseink egy része nem alkudott meg (amíg csak lehetett) az idegen hatalommal, ezért Moldvába, Bukovinába kényszerültek menekülni, később Déván, Bácskán, az Al-Dunán keresztül, eljutottak Kanadába és Dél-Amerikába, székely közösségeket kialakítva. Egy percig sem felejtették, hogy fennmaradásuk és jólétük záloga a szoros közösségi együttműködés. Ebből kifolyólag - a világ talán legtöbbet vándorlásra kényszerített népcsoportja – mai napig sem felejtette el az ősök gyakorlatát: a közösség érdeke MINDIG a saját érdek előtt. Bukovinai székely testvéreink népcsoportjának ,,túlélését’’ a politikai meghúrcolások során, Aharon Appelfeld író szavaival értjük meg: ,, Az egyén minden fontossága ellenére sem minden. A közösség fontosabb nála, mert az hozta létre a nyelvet, a kultúrát és a hitet. Ha az egyén a közösség javáért dolgozik, felemeli azt, és maga is felemelkedik vele együtt. Az az alkotó, aki nem képes erre, nem marad meg a nemzet emlékezetében.”


    A zűrzavar és félelem érzete után megkondul a harang, mely a mészárlásban elesett őseink emlékére mondott szentmisére hívja azokat, akik méltatják eleinket. A harangszó nemcsak vészidőben jelzésértékű, hanem mindennap figyelmeztet arra, hogy az Úr Házában összegyűltek sok esetben a hit közössége révén maradtak fenn, bármilyen kényszeruralom, vagy politikai ideológia probálta szétzilálni őket. Egy biztos! Amíg a templom harangja szól, és az hívőkkel megtelik, addig a harang szava nem vészjelzőként, hanem vigasztaló hangként könyvelhető el.

     

    250 évvel a történtek után az emlékműnél eddig még soha nem látott nagy tömeg vesz részt a megemlékezésen. Beszédükben a közméltoságok, akik felvállalták, hogy közösségünk igényeit szem előtt tartják, biztosítanak, hogy nem leszünk egyedül a feljődés útján. Nagyszerű dolog ennek a gondolatnak a tudatában élni, de mindenek előtt, mi, saját magunkat kell úgy szervezzük – nyilván a segítségükkel – hogy jellemes, erkölcsös, céltudatos közösségünk tudjon keményen dolgozni a jólét és a biztonság érdekében.

    Következésképpen elmondhatjuk Müller Péterrel: ,,Igazi közösség csak ott jön létre, ahol az emberek rejtélyes módon szeretik egymást. Vagyis barátok. Minden érdeken, valláson, politikán, társadalmi helyzeten és világnézeten túl. “

     



    Vissza



Madéfalviak Világtalalkozója 2014

A 2014-es évet Madéfalva Önkormányzata SICULICIDIUM Emlékévvé nyilvánította. Ennek fényében négy nagyobb rendezvény kerül fel az emlékév programjára. 

Látvány és történelem

   2013. október 11 - 12.

 

Megemlékezés a székelymészárlás 250. évfordulóján

 2014. január 5 - 7.

 

Madéfalviak Világtalálkozója

                                                 2014. június 6 - 9.

 

VI. Madéfalvi Hagymafesztivál

                                             2014. szeptember 12-14. 



Támogatók:
Facebook